BELÉPÉS
Adja meg Login nevét és jelszavát!
Login név:
Jelszó:
 
 
ELKÜLD MÉGSE ELFELEJTETT JELSZÓ
 
REGISZTRÁCIÓ
Tájékoztatjuk, hogy regisztrálását követően jogosulttá válik több, értéknövelt szolgáltatásunk igénybevételére: láthatja az aukcióinkon leütött tételek eladási árait, igénybe veheti termékfigyelőnket, tájékozódhat beadott termékeiről a „beadói napló”-ban. Szolgáltatásaink sorát folyamatosan bővítjük, érdemes rendszeresen visszatérni oldalunkra.
   A megadott adatokat az adatvédelmi törvénynek és a Nyilatkozatnak megfelelően kezeljük, ezeket nem értékesítjük és harmadik félnek nem adjuk át!
Adja meg regisztrációs adatait!
Vezetéknév:
Keresztnév:
Login név:
Jelszó:
Jelszó erőssége:
Jelszó ismét:
Email címe:
A Hírlevélre is kérem a regisztrációt:        
A Nyilatkozatot elolvastam, és elfogadom: 
 
NYILATKOZAT
REGISZTRÁLOK BECSUK
 
ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

Adatvédelmi Nyilatkozat

A jelen adatvédelmi nyilatkozat – az aukció, valamint műtárgy kiállítások rendezésére is alkalmas Aukciós Házzal is rendelkező – BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt. (1027 Budapest, Csalogány u. 23-33.) által üzemeltetett, aukció, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel, valamint aukciós ház működéséhez kapcsolódó tevékenységeket bemutató, www.bav.hu linken elérhető weboldal szolgáltatásainak (továbbiakban: weboldal-szolgáltatás) keretében kezelt személyes adatok felhasználására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az aukció, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog - és záloghitel, valamint aukciós ház működéséhez kapcsolódó tevékenységeket bemutató weboldal technikai hátterét a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt. biztosítja, a szervereken elhelyezett szoftverek üzemeltetését maga végzi.

1. Az adatkezelő személye

Az aukció, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel, valamint aukciós ház működéséhez kapcsolódó tevékenységeket bemutató weboldal szolgáltatásaival összefüggésben kezelt személyes adatok tekintetében a BÁV ZRt az adatkezelő, külön adatfeldolgozót nem vesz igénybe. Az aukció, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel, valamint aukciós ház működéséhez kapcsolódó tevékenységeket bemutató weboldal-szolgáltatás felhasználóira vonatkozó adatok – az aukció, valamint műtárgy kiállítások rendezésére is alkalmas Aukciós Házzal is rendelkező – BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt. szerverén kerülnek tárolásra.

2. Az adatkezelés célja

A szolgáltatással összefüggésben – az aukció, valamint műtárgy kiállítások rendezésére is alkalmas Aukciós Házzal is rendelkező – BÁV ZRt. által végzett adatkezelések célja: a szolgáltatás hatékony nyújtása, a regisztrált felhasználók azonosítása, felvilágosítás nyújtása regisztrált felhasználók részére az aukció, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog - és záloghitel, valamint aukciós ház tevékenységeket bemutató weboldal-szolgáltatás működésével kapcsolatosan. További célkitűzés a közvetlen üzletszerzés a BÁV ZRt. aukció /aukciós ház/, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel tevékenységi köréhez kapcsolódóan. Ez utóbbit – az aukció, valamint műtárgy kiállítások rendezésére is alkalmas Aukciós Házzal is rendelkező – BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt. kizárólag ilyen célú adatkezeléshez történő hozzájárulás alapján, annak időtartama alatt, illetőleg a hozzájárulás visszavonásáig végez.

3. Az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatás, jogorvoslat

A BÁV ZRt. által kezelt személyes adatokat kizárólag – az aukció, valamint műtárgy kiállítások rendezésére is alkalmas Aukciós Házzal is rendelkező – BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt. munkavállalói ismerhetik meg. A személyes adatok kezelése minden esetben a vonatkozó és mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően történik.

Az aukció, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog - és záloghitel, valamint aukciós ház tevékenységi köréhez kapcsolódó weboldal-szolgáltatás használata bizonyos körben regisztráció, vagyis személyes azonosításra alkalmas adatok megadása nélkül is lehetséges. Az aukció, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel, valamint aukciós ház tevékenységi köréhez kapcsolódó weboldal-szolgáltatások egy részének használata azonban regisztrációhoz, és így személyes adatok megadásához kötött. A regisztráció során – az aukció, valamint műtárgy kiállítások rendezésére is alkalmas Aukciós Házzal is rendelkező – BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt. egyértelműen jelzi a kötelezően és opcionálisan megadandó adatokat. A kötelezően megadandó adatok szükségesek az aukció /aukciós ház/, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel tevékenységekkel kapcsolatos weboldal-szolgáltatás biztonságos és jogszerű nyújtásához és használatához.

A felhasználó természetesen hozhat olyan döntést, hogy bizonyos adatokat nem kíván megadni, ez azonban azt eredményezheti, hogy a felhasználó bizonyos, az aukció /aukciós ház/, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel tevékenységekkel kapcsolatos weboldal-szolgáltatásokat nem vehet igénybe. Ilyenek például az aukció és aukciós archívum információihoz kapcsolható bizonyos adatok, valamint a műtárgy és régiség kereskedelem és ezzel összefüggő kereskedelmi adatszolgáltatások. Az adatszolgáltatás tehát a regisztráció vonatkozásában önkéntes és az adatkezelés jogalapja az érintett előzetes hozzájárulása.

A regisztrációval összefüggésben keletkezett személyes adatok kezelésének időtartama az adott felhasználóval fennálló jogviszony fennállásának idejéig terjed, mely időszak végeztével az adott felhasználóra vonatkozó, általa megadott adatok törlésre, illetőleg statisztikai célú felhasználás céljából anonimizálásra kerülnek. Mindemellett a felhasználó kérheti a regisztrációja, valamint az ehhez kapcsolódó adatai törlését.

A BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt. az aukció /aukciós ház/, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel tevékenységekkel kapcsolatos weboldal-szolgáltatás regisztráció nélküli használata esetén is rögzít bizonyos, a felhasználókhoz kapcsolódó, esetenként személyes adatként minősülő adatokat az alábbiak szerint.

Az aukció /aukciós ház/, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel tevékenységekkel kapcsolatos weboldal-szolgáltatás felhasználói számítógépeinek egyes adatai és IP címei a honlap-látogatottsági adatok generálása, az aukció /aukciós ház/, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel tevékenységekkel kapcsolatos weboldal-szolgáltatás megfelelő működtetésének biztosítása céljából naplózásra kerülnek. Ezek az adatok bizonyos esetekben személyes adatoknak minősülnek. A naplófájlokról statisztika készül és a napló-állományok maximum 5 évig kerülnek tárolásra – az aukció, valamint műtárgy kiállítások rendezésére is alkalmas Aukciós Házzal is rendelkező – BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt. szerverén. A felhasználók IP címeit a BÁV ZRt. semmilyen olyan más adathoz nem köti, amely alapján a felhasználó személye azonosítható lenne.

Az aukció /aukciós ház/, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel tevékenységekkel kapcsolatos weboldal-szolgáltatás egyes részeinek használatakor a BÁV ZRt. kisméretű, a felhasználóval közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatokat is tartalmazó adatfájlokat (cookie) telepít a felhasználó számítógépére. Ennek célja a felhasználó további látogatásainak megkönnyítéséhez szükséges adatfeljegyzés, a felhasználó azonosítása, a szolgáltatás hatékonyságának növelése, az adott felhasználó számára célzott reklám vagy egyéb célzott, az aukció /aukciós ház/, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel tevékenységekkel kapcsolatos tartalom eljuttatása vagy piackutatás folytatása. Az adatfájlok használatának eredményeképpen – az aukció, valamint műtárgy kiállítások rendezésére is alkalmas Aukciós Házzal is rendelkező – BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt.-hez került adatokat a BÁV ZRt. nem kapcsolja az adott felhasználó azonosító adataihoz. Az ún. session cookie-k a cookie-k-ben beállított határidő végével automatikusan törlődnek. A felhasználó a cookie-k küldését bármikor megtilthatja, de a cookie-k el nem fogadása azt eredményezi, hogy ezzel összefüggésben bizonyos funkciók nem működnek megfelelően, valamint lehetséges, hogy a felhasználó nem kap jogosultságot bizonyos adatokhoz való hozzáféréshez. Ilyenek például jellemzően az aukció és aukciós archívum információihoz kapcsolható bizonyos adatok, valamint a műtárgy és régiség kereskedelem és ezzel összefüggő kereskedelmi adatszolgáltatások.

Az aukció, valamint műtárgy kiállítások rendezésére is alkalmas Aukciós Házzal is rendelkező, BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt. kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában csak az adott felhasználó kifejezett hozzájárulásával adja át harmadik személyeknek a személyes azonosítására alkalmas adatokat. A BÁV ZRt a jogszabályi rendelkezésen alapuló adatkéréseket teljesíti és ennek keretében az egyes felhasználókról kezelt adatokat kiadhatja az erre jogosult szervnek vagy személynek.

A felhasználókat kizárólagos felelősség terheli a személyes azonosítójuk és jelszavuk használatáért, ideértve az azonosító és a jelszó használatával összefüggő valamennyi tevékenységért. Ebből kifolyólag javasolt az ilyen azonosító felhasználóhoz való kapcsolódásának tényét és a felhasználói névhez kapcsolódó jelszót titokban tartani.

A felhasználók jogosultak személyes adataik kezeléséről, felhasználásáról tájékoztatást kérni info@bav.hu e-mail címen.

Az aukció /aukciós ház/, műkereskedelem, műtárgy, műtárgy felvásárlás, aranytömb vagy tömbarany értékesítés, zálog- és záloghitel tevékenységekkel kapcsolatos weboldal-szolgáltatás keretén belül a regisztrált felhasználóknak lehetőségük van az általuk megadott adatok módosítására és javítására. A regisztrált felhasználó írásban, az alábbi e-mail címre elküldött levélben kérheti adatai törlését: info@bav.hu .

Az a felhasználó, aki úgy érzi, hogy a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRt megsértette személyes adatai védelméhez való jogát, igényét polgári bíróság előtt érvényesítheti, vagy kérheti az adatvédelmi biztos segítségét is. Az erre, valamint az adatkezelő kötelezettségeire vonatkozó részletes törvényi rendelkezéseket a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény tartalmazza.

BECSUK
 
ELFELEJTETT JELSZÓ KÉRÉS
Adja meg regisztrált Email-címét!
 
Email-címe:
 
 
ELKÜLD MÉGSE
 
 
 
GB DE RO
Üdvözöljük Honlapunkon, Lépjen be!
BELÉP REGISZTRÁL HÍRLEVÉL
 
 
 
 
A kézizálog hitelezés története Magyarországon
 
   
Az első zálogház Magyarországon
Záloghitelezés a 19. században
A század elejétől a rendszerváltásig
Rendszerváltás után
 
Az első zálogház Magyarországon
 
A pénz kialakulásával szinte egyidőben jelent meg a zálogkölcsönnyújtás, mint a hitelügyletek egyik korai fajtája. (A záloghitelezés tevékenységéről már 3000 évvel ezelőtti, Kínából származó források is említést tesznek, illetve pontos leírásokat találunk korábbi görög és római civilizációk történelmében is.)

Az első szervezetten működő zálogház a katolikus egyház és elsősorban a ferencesrendi szerzetesek kezdeményezésére 1462-ben Perusina városában a Kegyelet Hegyén (Monte del Pieta) jött létre. Az új intézmény népszerűsége futótűzként terjedt el, és Itália mellett hamarosan francia, majd német földön is megjelentek a közületi (egyházi, állami) zálogházak.
Első magyar királyi zálogház alapító okirata (1773)
 
A záloghitelezés magyarországi története egyidős a BÁV történetével. A Magyar Királyság területén 1773-ban Pozsonyban állították fel Mária Terézia kiváltságlevelével az első magyar királyi zálogházat (Domus Fiduciaria), Társaságunk jogelődjét. Ebben az időben az ország területén sem takarékpénztár, sem bank nem működött még, kézizálogra kölcsönt csak magánszemélyek nyújtottak. A zálogház célja az uzsorakamat letörése volt, illetve biztosítani a ház ügyfeleinek átmeneti pénzzavaraik hitellel történő áthidalását. Az alapító okirat pontosan és részletesen meghatározta a zálogház működési szabályait, és a zálogul elfogadható tárgyak körét.
 
Székhelyéül nem véletlenül választották Pozsonyt, a kor magyar fővárosát, amely akkoriban nemcsak az országgyűlésnek adott helyet, hanem egyúttal a kereskedelem, a céhes ipar és a kialakuló első manufaktúrák egyik centruma is volt. Az ügyfelek sorában így nem csupán a szegényebb rétegek tagjai (városi polgárok, kézművesek, céhlegények, szolgák) találhatók meg, hanem az országgyűléseken megjelenő követek egy része, az őket kísérő jurátus ifjak, a katonák, a városi és állami tisztviselők, vagyis a vagyonos és birtokos osztályok tagjai is. A zálogul elfogadott tárgyak sora arra utal, hogy a zálogház szolgáltatását a társadalom szinte minden rétegéből igénybe vették, népszerűsége és forgalma gyorsan nőtt. Tőkeszükségletének fedezetére az államkincstártól kapott hitelt. Az 1780-as években Buda és Pest előretörésével Pozsony városa háttérbe szorult, ami megmutatkozott a forgalom fokozatos csökkenésén is. A megváltozott körülmények miatt II. József 1787-ben Budára, a Vízivárosba helyezte a zálogház székhelyét, míg Pozsonyban – Filial Versatzamt néven – változatlanul tovább működött a korábbi fiók is. Ezt követően – Pest erősödével – 1802–ben a zálogház székhelyét újra átköltöztették a mai Királyi Pál és Szerb utca sarkán álló, valamikori klarissza zárda épületébe.
Zálogházi Bizottság jegyzőkönyvének borítója (1797)
Záloghitelezés a 19. században
 
A századforduló időszakára mindkét zálogház megerősödött, tevékenységüket megismerték az emberek, és a forgalmi adatok ismeretében igencsak népszerűvé váltak. A pesti zálogház ügyfélköre hasonló maradt a pozsonyi zálogházéhoz. Már a kezdeti években sikerült mindkét intézetben az altruista célokat megfelelően ötvözni a gazdaságossággal és a mértéktartó tisztes haszonnal.
A zálogházak felügyeletét a Helytartótanács látta el. A testület döntött az elfogadható tárgyak köréről, a hiteltartozások elengedéséről és más, a zálogházak működését befolyásoló kérdésekről.
Az 1830-40-es években az első bank (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank) és takarékpénztárak megalakulásával a tőkegyűjtés és a nagyobb összegű hitelezés terén az új pénzintézetek a zálogházak vetélytársaivá váltak. Kedvezőbb kamataikkal kezdték elvonni a zálogházak forrásait, melynek hatására a zálogházakat jelentős veszteségek érték. A pozsonyi zálogházat 1850-ben fel is kellett számolni.
 
A pesti zálogház sorsát a szabadságharc egész más irányba terelte. Bár a Kossuth bankjegyek elfogadása miatt tőkevesztést szenvedett el, de forgalmának fejlődése - melyet az teremtett meg, hogy Pest kiemelt szerepet kapott Pozsonnyal szemben az ország közéletében, irányításában - ellensúlyozta a veszteséget.
A forgalom növekedése szűkös állapotokat teremtett a pesti zálogházban, ezért a város tanácsa szigorú feltételek mellett engedélyezte a zálogházi közvetítői magánforgalom megindulását (nevezhetjük az ügynöki rendszer ősének). A közvetítők gyűjtőkkel dolgoztattak.
A gyűjtői intézmény lehetőséget teremtett arra, hogy a zálogházi szolgáltatásokat olyanok is igénybe vegyék, akik a kor közlekedési viszonyai miatt ezt nem tudták volna megtenni, vagy akik maguktól nem mentek volna el egy zálogházba. (A közelmúltban újra megfigyelhető, hogy hitelközvetítők házhoz viszik szolgáltatásaikat).

A pesti királyi zálogház állami felügyelete a kiegyezéssel megváltozott. A Helytartótanács felügyeleti, irányítói joga megszűnt, azt a magyar királyi földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium vette át, majd később, a különálló kereskedelemügyi minisztérium.
A magyar királyi zálogház alkalmazottainak eskükönyve (1846)
 
A jelzett minisztériumok vezetői arra törekedtek, hogy – a forgalom bővülésével arányosan – megfelelő tőkével lássák el a zálogházat, illetve a nyereséget nem elvonták, hanem az intézeti alaptőke gyarapítására fordították.

A dualizmus korában a sok újonnan alakuló magánzálogház ellenére, a királyi zálogház növelni tudta forgalmát.
A konkurencia megjelenése miatt Pest város tanácsa helyhatósági szabályokat alkotott a magánzálogüzletek részére. Az üzletek nyitását a Tanács az általa kiadott engedélyekhez kötötte és hasonló követelményekkel élt a közvetítői tevékenység végzésének indításánál is. Rögzítették a beszedhető kamat maximális értékét, a beszedhető üzleti és biztosítási díj értékét, illetve a kényszerértékesítés (árverés) lebonyolításának módját.
A kereskedelemügyi minisztérium évente minősítette a zálogház tevékenységét.
 
A forgalom és – ezzel összhangban – a saját vagyon növekedése miatt bevont idegen tőke értéke nem emelkedett (az 1890-es években az idegen források után fizetendő kamatot - egy törvényben rögzített „fixinghez” - az Osztrák-Magyar Bank mindenkori jegybanki váltó visszleszámítolási kamataihoz igazították)

1881-ben kézizálog-kölcsönügyletekről szóló törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, amely a konkurencia működését kívánta jogi eszközökkel szabályozni (korlátozni). A vitában felszólalók kétségbe vonták a kamatmérték központi megállapításának helyességét, mert e téren a szabad versenynek kívántak teret biztosítani. Az elfogadott törvény egységes szabályozást alakított ki: a magán zálogintézetek működési kereteit a hatályos (állami) zálogházi és zálogközvetítői szabályozáshoz igazította. A közvetítői és gyűjtői hálózat túlzott mértékű kiszélesedése miatt 1891-ben a közvetítői tevékenységet is újra szabályozták. A rendelkezés megszüntette a gyűjtői intézményt és a közvetítők számát is maximalizálta (de pl. csökkentette a kért kaució értékét). 1892-ben rendeletben pontosították a zálogtárgyakról adandó elismervény szövegét (zálogszerződés), és a zálogtárgy fajtájától függően meghatározták a futamidő hosszát. A rendelkezések értelmében a közvetítők ellenőrzésére a zálogháztól függetlenül működő főfelügyelet jött létre.
Zálogházi mérleg
A század elejétől a rendszerváltásig
 
1903-ban felépült a Kinizsi és a Lónyay utca találkozásánál a központi székház (a kor technikai színvonalának megfelelően kialakított ügyfélforgalmi és tárolási helységekkel.

1920-ban a zálogház tevékenysége kibővült az ún. beraktározási tevékenységgel és ekkor kezdte meg Állami Árverési Csarnokként való működését is. Még ebben az évben megtartották az első, igen nagy érdeklődéssel kísért művészeti aukciót is.

A huszadik század első évtizedében a királyi zálogház forgalma a korábbi tendenciákat folytatva tovább bővült, de a tőkeforrások drágulása miatt üzletmenete veszteségessé vált, és a pénzügyminisztérium a szükséges forrásokat a növekvő katonai kiadások miatt nem tudta biztosítani. 1924-től a forgótőke ellátást a Magyar Királyi Postatakarékpénztár vállalta magára. Az együttműködés kezdeti sikerei láttán a zálogház kezdeményezte a zálogháznak a postatakarékpénztárba való beolvasztását. A banki szervezetben való működés a célkitűzések sokoldalúbb megvalósulását és a tevékenység fellendülését eredményezte (pl. a tárgyról kiadott zálogjegy korlátozott elfogadású, bemutatóra szóló postatakarékpénztári értékpapírrá alakult.)
 
Kinizsi utcai székház
 
Az országban működő pénzintézetek is alkalmazták a kézizálog intézményét (biztosíték-hitelfedezet) így egyre nehezebb volt határt húzni a banki tevékenység egyes ágai és a zálogházi üzletkör között.
 
Zálogkölcsönközvetítő igazolvány
(1926. szept. 27.)
 
Újpesti zálogház
 
Erzsébeti zálogház
 
A II. Világháborút követően 1948. augusztus 5-én a Minisztertanács elrendelte az Állami Zálogház és Árverési Csarnok Nemzeti Vállalat létrehozását, amely jogfolytonosan átvette a Postatakarékpénztár zálogüzletágának tevékenységét. A cég 1951-től, mint Bizományi Áruház Vállalat működött tovább és a kormányzat a záloghitelezési tevékenység végzését a BÁV monopóliumává tette.

A vállalat az ötvenes évtized elejétől rendszeresen nyereséget termelt, melyet azonban az állami irányítás elvont, így nem lehetett akkumulációra felhasználni. A hatvanas években azonban a növekedés fenntartása egyre nehezebbé vált, mert források hiányában a zálogüzletágnak egyre nagyobb mértékben kellett igénybe vennie a Magyar Nemzeti Bank hiteleit ahhoz, hogy bizományi és használtcikk kereskedelmét finanszírozni tudja. Ez viszont megemelte a kamatkiadásokat. A BÁV eredményes tevékenységének egykori sajátos elismerését jelentette ugyanakkor, hogy 1958-1964 között minden évben megkapta a Kiváló Vállalat címet vagy a Dicsérő Oklevelet.

A hetvenes és nyolcvanas években a vállalat fő céljai üzlethálózatának korszerűsítése, modernizálása, bővítése, illetve az eredményesség javítása voltak. Annak ellenére, hogy a zálogüzletág fejlődésének a finanszírozás megoldatlansága nemegyszer gátat szabott, – ami a kereskedelmi tevékenységre is erősen rányomta bélyegét – a lakosság romló életkörülményei és a fokozatosan gyorsuló infláció hatására a vállalat nyeresége mégis nőtt.
Rendszerváltás után
 
A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején hatályba lépő pénzintézeti törvény új piaci szereplők színrelépésére nyitott lehetőséget, és meghatározta a záloghitelezéssel foglalkozhatók körét.
A jogszabály megtörte a BÁV monopóliumát és új vállalkozásoknak is teret engedett, bár nem minden megkötés nélkül. Hitelnyújtással csak a hitelintézetek foglalkozhattak. Emiatt a BÁV Rt. és az újonnan alakított zálogházak kizárólag kereskedelmi bankok vagy takarékszövetkezetek ügynökeként működhettek.

A rendszerváltást követően a magyar társadalom egyes rétegeinek a helyzete romlott, jövedelmük stagnált vagy csökkent, miközben az árak folyamatosan emelkedtek. Egyre többen fordultak a zálogházakhoz gyors és anonim hitelért, mobilizálva még meglévő tartalékaikat.
A kézizáloghitel iránti kereslet növekedése elindította a zálogpiac fejlődését.
Az 1996-ban hatályba lépett új hitelintézeti törvény önálló működési lehetőséget biztosított a zálogházaknak (mód nyílt pénzügyi vállalkozások alapítására).

Bár 1997-98 során még csak néhány vállalkozás élt a pénzügyi vállalkozás alapításának – és így az önálló működés megteremtésének – lehetőségével, azóta viszont számuk megsokszorozódott. A BÁV Rt. 1998 végén hozta létre a BÁV-Zálog Pénzügyi Szolgáltató Rt-t, így 1999. január 1-től a BÁV Rt. fiókhálózata a BÁV-Zálog Rt. nevében végzi záloghitelezési tevékenységét.

A kilencvenes évek elején alakuló új zálogházak többsége szoros „BÁV-os” kötődéssel rendelkezett. A tulajdonosok vagy az alkalmazott becsüsök legtöbb esetben régi BÁV alkalmazottak voltak. Ennek oka az volt, hogy a nyolcvanas évek végéig a becsüsi végzettséget csak a BÁV keretein belül lehetett megszerezni.
Így a kilencvenes évek elején nyíló új zálogházak nagymértékben építettek a BÁV-nál megszerzett tudásra (zálogtételek kezelési szabályainak átültetése, munkafolyamatok kialakítása, szerződési feltételrendszer lemásolása).
Ma már sok a hasonló profilú pénzügyi vállalkozás a piacon, de a szakmában tevékenykedők többsége továbbra is valamely pénzintézet (döntően a takarékszövetkezet) ügynökeként hitelez.

1999-ben megalakult a Magyar Zálogházak és Záloghitelezők Országos Szövetsége azzal a céllal, hogy a zálogtevékenységgel foglalkozókat, valamint a tevékenység támogatóit szervezetként egyesítse, illetve a Magyar Köztársaság Alkotmányának és törvényes rendjének megtartásával tagsága szakmai fejlődését elősegítse, és közös érdekeit képviselje.

Új szereplők a zálogpiacon a franchise zálogfiókok. A BÁV néhány éve indította el vállalkozótársi hálózatának kiépítését, biztosítva ezzel a franchise rendszert előnyben részesítő vállalkozóknak a pénzügyi szolgáltatási szektorban való megjelenés lehetőségét, és a vállalat hálózatának a magyarországi középvárosokban történő dinamikus terjeszkedését.

Ma az országban mintegy 350-400 zálogfiók működik, ebből a BÁV 70 zálogfiókot mondhat magáénak. A BÁV hálózata mellett néhány kisebb 10-15 fiókkal üzemelő cég is alakult, melyek működése jellemzően egy-egy régióra vagy a fővárosra korlátozódik. Továbbra is a BÁV Zrt. tekinthető piacvezetőnek, mind a működtetett egységszám, mind pedig a hitelforgalom tekintetében. Egyedülálló továbbá az is, hogy a cég 2006-ban szolgáltatásával, átlépve az országhatárt Romániában – Aradon, Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen – elindította a zálogtevékenységét.
 
 
LAP TETEJÉRE  
 
 
© BÁV ZRT. Minden jog fenntartva.   |   
Sign Creativw Works
 
Az első magyar királyi zálogház kiváltságlevele 1773-ból, Mária Terézia kézjegyével! Az első magyar királyi zálogház kiváltságlevele 1773-ból, Mária Terézia kézjegyével!